Sari la conținut

Samu Borovszky

De la Wikipedia, enciclopedia liberă
Samu Borovszky
Date personale
Născut[1][2] Modificați la Wikidata
Karavukovo, Regatul Ungariei, Imperiul Austriac Modificați la Wikidata
Decedat (51 de ani)[1][2] Modificați la Wikidata
Budapesta, Austro-Ungaria Modificați la Wikidata
ÎnmormântatCimitirul Kerepesi Modificați la Wikidata
Cetățenie Ungaria Modificați la Wikidata
Ocupațieistoric Modificați la Wikidata
Limbi vorbitelimba maghiară Modificați la Wikidata
Modifică date / text Consultați documentația formatului
Mormântul lui Samu Borovszky din Budapesta în cimitirul Kerepesi (18-05-2013)
Inscripția de pe mormântul lui Samu Borovszky

Samu Borovszky de Adamóc și Vittenc (n. , Karavukovo, Regatul Ungariei, Imperiul Austriac – d. , Budapesta, Austro-Ungaria) a fost un istoric, cercetător în domeniul istoriei locale, membru corespondent al Academiei Maghiare de Științe din 1899, arhivar și director de birou.

Biografie[modificare | modificare sursă]

S-a născut în Bácsordas, localitate cu majoritate germană, într-o veche familie nobiliară evanghelică. Tatăl său, Pál Borovszky de Adamóc și Vittenc (1826–1891) a fost inginer la lucrările de regularizare a Dunării.[3] Familia s-a mutat la Salonta în 1870, unde Samu și-a început studiile liceale, pe care le-a continuat la Békés din 1873. Din 1876 a studiat la liceul reformat din Budapesta. Între 1879 și 1883 a fost student la Universitatea din Budapesta și a beneficiat de o bursă.

Din 1880 a devenit secretar al lui Móric Lukács, iar din 1882 al luiMenyhért Lónyay, președintele de atunci al Academiei Maghiare de Științe. În 1884, a fost promovat arhivar academic. În 1889 a devenit membru al Consiliului Director al Societății Istorice, iar din 1899, membru corespondent al Academiei.

Împreună cu János Sziklay, a editat volumele I–IV ale seriei intitulate Magyarország vármegyéi és városai (în traducere: Comitatele și orașele Ungariei (1896 – 1914). De asemenea, a fost redactorul mai multor volume intitulate A Nagy Francia Forradalom és Napoleon (în traducere: Marea Revoluție Franceză și Napoleon).[4] Între 1909 și 1912 a fost secretarul Societății Maghiare de Istorie și redactorul revistei Századok. S-a ocupat de perioada migrației, preistoria maghiară, și a fost cercetător al rudeniei limbilor fino-ugrice.

Lucrări[modificare | modificare sursă]

  • 1883 - A dákok. Ethnographiai tanulmány, Budapesta REAL-EOD - (în traducere: Dacii. Studiu etnografic)
  • 1884 - A longobardok vándorlása, Századok - (Migrația longobarzilor)
  • 1885 - Martyrologium, Egyet. Phil. Közlöny
  • 1889 - Vita Scti Severini, Egyet. Phil. Közlöny - (Viața Sfântului Severin)
  • 1894 - A honfoglalás története, Budapesta - (Istoria cuceririi patriei)
  • 1896–1897 Csanád vármegye története 1715-ig, Budapesta, I-II. - (Istoria comitatului Cenad până în 1715)
  • 1899 - A Szirmay család czímeres levele, Turul - (Scrisoarea cu blazon a familiei Szirmay)
  • 1900 - A nagylaki uradalom története, Budapesta - (Istoria domeniului Nădlac)
  • 1901 - Egy alajbég telepítései: adatok az Alföld XVII. századi történetéhez, Budapesta - (Coloniile unui alajbég: date despre istoria Câmpiei Maghiare în secolul al XVII-lea)
  • 1900/1931 - A népvándorlás kora. Nagy Képes Világtörténet⁠(d) - (Epoca migrațiilor)
  • 1903 - Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom (împreună cu János Karácsonyi Online - (Lista cronologică a probelor de foc de la Várad)
  • 1908 - Szendrő vára MEK - (Castelul din Szendrő)
  • 1909 - Borsod vármegye története, Budapesta REAL-EOD - (Istoria comitatului Borsod)
  • 1911 - A Nagy Francia Forradalom és Napoleon, Vol. I–V - (Marea Revoluție Franceză și Napoleon)

Seria Magyarország vármegyéi és városai[modificare | modificare sursă]

Comitatul Hont și Selmecbánya - coperta cărții

Cu participarea sa, s-au finalizat 25 din cele 26 de volume din seria monografică a comitatelor și orașelor maghiare. Din cauza morții sale, nu a participat la editarea volumului Somogy. Seria a fost, de asemenea, reeditată, după schimbarea regimului în Ungaria. Mai târziu, seria a fost criticată în principal pentru caracterul său comercial și producția în serie,[5] totuși, de-a lungul timpului, a devenit o lucrare fundamentală de referință, deoarece în acea perioadă doar rareori au apărut proiecte de monografie similare.

Articol principal: Magyarország vármegyéi és városai.

Volumele seriei în ordinea publicării:

Note[modificare | modificare sursă]

  1. ^ a b c d Borovszky Samu, accesat în  
  2. ^ a b c d Samu Borovszky, Autoritatea BnF 
  3. ^ „Kozák Péter, Névpont.hu: Borovszky Samu, adamóczi és vittenczi”. 
  4. ^ A mű szerzőinek és szerkesztőjének adatai a WorldCat oldalán.
  5. ^ Mályusz Elemér⁠(d) 1929: Falutörténet. Magyar Szemle VI/I/22, 174-179. (In: 2003 Klió szolgálatában - Válogatott történelmi tanulmányok. Budapest, 518)

Bibliografie[modificare | modificare sursă]

Lectură suplimentară[modificare | modificare sursă]

  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség [1]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944., 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
  • Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Győri Városi Könyvtár. 1999. ISBN 9630371278
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
  • Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993
  • Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940 (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.)
  • Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I–III. Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003.
  • Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
  • Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
  • Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
Adus de la https://ro.wikipedia.org/w/index.php?title=Samu_Borovszky&oldid=16318967